Mivel szociális alapon egyre több rászoruló kap tűzifát, a lakossági falopások száma csökken. A magyar erdők azonban továbbra sincsenek biztonságban, mivel egyre elterjedtebb az úgynevezett “nyakkendős” falopás, vagyis kölcsönbérleti szerződéseken, vagy strómanokon keresztül jutnak földhöz olyanok, akik később kivágják az erdőt.